Köszönöm a lájkokat először ez még nem olyan sok de most még csak azért annyi csak mivel még nem biztos hogy tetszeni fog nektek..De remélem hogy még is.:) 

Jó olvasást..:)

Kedves Naplóm..!

Az életem tök átlagos....Magyarországon lakom 12 éves vagyok, színész szeretnék lenni. Persze ez csak egy nagy álom.. Nagyon szeretek énekelni, persze csak otthon.. Nincs jó hangom egy átalán. De legalább ezt beismerem.. :)  Ezt a titkomat hogy énekelek senki nem tudja még a szüleim se.. De inkább a nagyobb titkom hogy ének órákra járok. Nem szabadna mert úgy gondolják nincs jó hangom akkor meg minek, csak idő pocsékolás... De itt a nagy élet történetemben el se mondtam a nevem... Lia...Lia Mayler..
Apám Amerikai, innen jött a Mayler...Persze apám lelécelt mikor kiderült hogy anyám teherbe esett.. Kár hogy nem ismerem.. Szörnyű apa nélkül felnőni. Annyit tudok hogy anyám minden hónapban ír neki egy levelet és küld rólam egy fotót. De azt is tudom hogy soha nem válaszol. És ez már így megy 12 teljes éve. De anyum nem mondta el soha  hogy írogat neki, erre én jöttem rá. Az életem elég nevetséges mert rájöttem hogy miért is olyan keserű minden.. Mert senkivel nem oszthatom meg a fájdalmaim, boldogságaim.. 1 évvel ezelőtt azt hittem sok barátom van de kiderült hogy mindegyik egy kis színjáték volt. Mára rájöttem erre ezért soha sem fordulok a „barátokhoz" a szülőmhez sem fordulhatok mert mégis csak az anyám.. De ha akarnék sem tudnék vele komolyabban beszélni mert anyum szingli és állandóan a gép előtt ül társkeresőket böngészve.. Egyszóval senkihez sem tudok egy szót se szólni ezért vettem ezt a naplót hátha ez segít rajtam. Bár elég nevetséges hogy egy napló segít rajtam...De szerintem most befejezem.. Jó éjt naplócskám...
Miközben vissza olvastam soraim kigördült egy könnycsepp a szemimből. Néha mikor elmegyek futni, azon gondolkodom hogy egyszer milyen jó lenne csak úgy kifutni a világból. De megpróbálom túl élni a minden napjaimat..
*Meg fürödtem fogat mostam és lefeküdtem aludni..* Olyan meghittség áraszt el mikor lefekszem aludni este mert mindig ott az ágyban találok ki valami sztorit az életemről. Hogy milyen lehetne, milyen lett volna... És persze mint mindenki más álmodozom. Persze a legnagyobb álmom hogy színész legyek amúgy próbálok is érte tenni...
De még is van még egy, az éneklés. Fáj hogy senki nem bízik ilyen téren bennem. Persze az ének tanárom Flóra mindig pozitív megjegyzést tesz az éneklésemhez ami nagyon jól esik abban a pillanatban.  De mikor kilépek a próbateremből elkap újra az a keserű fájdalom. De mikor gondolkodom az álmomról az úgy történik hogy híres sztár leszek és elismerik a tudásom vagy is a tehetségem. Amúgy nem vagyok nagyra vágyó de ezen a téren hajthatatlan vagyok... A sok gondolkodásba bele is szúnyókáltam...

Remélem tetszet ez a picike fejezet facebookon kommenteljetek..:) 

Oldal: ~1.~ Az életem...
Blog..:) - © 2008 - 2024 - onedirectionsztar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat